Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szőnyi Erzsébet

2009.07.11

1924. április 25. Budapest

Zeneszerző, zenepedagógus. Sokszínű alkotói stílusa nem sorolható a huszadik századi magyar zenetörténet egyik irányzatához sem, szemléletét egyszerre jellemzi a konzervativizmus és az új irányzatok iránti nyitottság. Kodály zenepedagógiai módszerének világszerte elismert közvetítője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanára.

Már tizenhárom évesen komponált, először zongordarabokkal, később vokális művekkel kisérletezett. 1942-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol Bárdos Lajos, Vásárhelyi Zoltán (középiskolai énektanárképző), Viski János (zeneszerzés), Weiner Leó (kamarazene), Kodály Zoltán (népzene) és Szegedi Ernő (zongora) növendéke volt. Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben, zeneszerzői diplomáját 1947-ben szerezte meg. 1947-től egy éven keresztül Francia Állami Ösztöndíjjal a párizsi Conservatoire-n tanult, ahol Tony Aubin, Olivier Messiaen és Nadia Boulanger voltak a mesterei.

1945-től 1981-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára volt, 1960 és 1981 között vezette a középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszakot. Kodály ösztönzésére részt vett a magyarországi zenepedagógia újjászervezésének munkálataiban.

Közéleti tevékenysége is jelentős, 1978-tól 2003-ig a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke, 1993-tól egy évig a Magyar Rádió felügyelőbizottságának elnöke. A hartfordi (Egyesült Államok) Kodály Musical Training Institute tagja, a francia Kodály Társaság és a KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság és a lengyel Chopin Társaság tiszteletbeli tagja.

Főbb művei: 4 opera (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida), zenés játékok, musicalek, balettzene, gyermekdarabok, oratóriumok (Babilon, A hazug katona), kantáták, zenekari művek (pl. 1. és 2. Divertimento, Musica Festiva, Allegro per orchestra), versenyművek zongorára illetve orgonára, kamaraművek, szólóhangszerre írott művek, dalok, kórusművek. Önálló szerzői lemeze 1984-ben és 2004-ben jelent meg.

Rendszeresen publikált, cikkei és tanulmányai megjelentek hazai és külföldi szaklapokban. Könyvei: A zenei írás-olvasás módszertana I-IV. (1954, megjelent magyar, angol, japán, olasz, portugál nyelven), Kodály’s Principles in Practice (1973, megjelent angol, francia, német, spanyol, portugál, olasz és thai nyelven), Öt kontinensen a zene szolgálatában (1979), Zenei nevelési irányzatok a XX. században (1988). Kodály Zoltán nevelési eszméi (1987).

Szőnyi Erzsébet 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2006 óta a Pittsburgh-i Duquesne Egyetem (Egyesült Államok) díszdoktora.

Zeneszerzői és zenepedagógiai munkássága elismeréseként 1947-ben Liszt-díjat, 1948-ban Rózsavölgyi-díjat, 1959-ben Erkel-díjat, 1964-ben Miskolc Város Művészeti Díját, 1966-ban Szigetvárért Emlékplakettet, 1969-ben Veszprém Város Díját, 1977-ben Budapest Főváros Művészeti Díját, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, 1994-ben Apáczai Csere János-díjat, 1995-ben és 2004-ben Bartók-Pásztory-díjat, 2000-ben Kiváló Művész címet, 2001-ben Kodály Zoltán-díjat, 2004-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Magyar Művészetért Kodály Zoltán Emlékdíjat kapott.

forrás: http://info.bmc.hu/site/muvesz/found_page.php?table=SZERZO&id=122